Kanadába költözött a családom amikor ötödikes voltam, és ott végeztem az egyetemet, így az angol számomra nemcsak egy nyelv, hanem a mindennapi életem része. Amikor Magyarországra költöztem, és elkezdtem tanítani, gyorsan rájöttem: a legtöbb magyar diák nem azért küzd az angollal, mert nem elég okos — hanem mert rossz módszerrel tanították őket. Ezért hoztam el nektek a kanadai tanulási szemléletet: természetes, gyakorlati és önbizalmat ad.

Az elmúlt években rengeteg felnőtt tanítványom volt, és sokan közülük mára a barátaimmá váltak. Látni, ahogy valaki újra hisz magában, megszólal angolul, vagy épp külföldre költözik, hatalmas öröm.
​Hiszem, hogy soha nem késő elkezdeni. A nyelvtanulás nem kor kérdése, hanem döntésé: minden nap lehet az első lépés egy új élet felé.
​

Már tíz nyarat töltöttem a nemzetközi nyelvi táborunkban, amit anyukámmal alapítottunk.  Ide a világ minden tájáról érkező egyetemistákkal tanítottunk angolul. Ezek a nyarak nemcsak rengeteg szakmai tapasztalatot adtak, hanem teljesen formálták azt, ahogyan ma tanítok: játékosan, gyakorlatiasan, és mindig az emberre figyelve.
​Sok tábori diákból azóta a magándiákom lett. Számomra a legnagyobb visszajelzés: ha egyszer megtapasztalod, hogy a tanulás lehet öröm, nem akarsz másképp tanulni.​
​